2014. július 23., szerda

A Karib tenger kalózai 3 – A Világ Végén (2007)


Mi a leghőbb vágyad?

Mint ahogy általában lenni szokott, a harmadik rész lett a legjobb, ami mindent visz. A történet, látvány, zene, poén, egyszóval minden tekintetben győzedelmeskedik a három rész fölött. Itt hágnak tetőfokára az események és érünk el a végkifejletthez. Szájtátós filmet láthatunk, amelyben minden pillanatban figyelnünk kell, le ne maradjunk a gyorsan váltakozó történésekről és ránk zúduló információ áradatról, no meg a nem kevés kavarásról.
Tömegkivégzéssel nyitunk, ami zajosra sikeredett, mert felhangzik a dal, ami egyfajta hívásként funkcionál. Éles váltás, és már Szingapúrban találjuk magunkat, ahonnan Willnek nem sikerül lelépnie a térképpel, ami elvezeti őket a Világ Végére. A helyszínen van Elizabeth és Barbossa is, és az előbbi, hú de képzett kalóz lett és egy egész fegyvertár rejlik a ruházatában. Az asszonyi ravaszság kifogyhatatlan kincsesház. Sao Fenget (Chow Yun-Fat), az egyik kalóz urat kell meggyőzniük arról, hogy segítsen visszahozni Jacket. Egy újabb szál bontakozik ki, miszerint elhangzott a dal, és a 9 kalózúrnak össze kell gyűlnie a Roncsöbölben. Az egyik úr Jack, akire szükség van, legalábbis az érméjére, amit minden kalózúr kapott. Erre betoppan a Kelet Indiai Társaság is, ezért sietősen el kell menekülni puskadurrogtatás közepette. Mivel végül Sao Feng is beleegyezett, adott egy hajót némi legénységgel. Indulhat a felmentő sereg Jackért, Davi Jones börtönébe, ahol az amúgy sem százas Jack még jobban becsavarodott.


Haláli azt nézni, ahogy több tíz Jack Sparrow garázdálkodik a semmi közepén a Fekete Gyöngyön  és osszák egymásnak az észt, lelövik a másikat egy fél szem mogyoróért, meg tojást tojik és flörtöl egy kecskével. Aztán vízre teszik a ladikját a kőrákok. Addigra odaérnek hozzá és igencsak kétkedve fogadja a népes társaságot, míg azon töpreng, kit vigyen magával, miután csak neki van csak hajója. Négyen akartatok megölni, ebből egynek sikerült. Ekkor bukik le Elizabeth. A hajon számol el vőlegényének, és látványosan megsértődik azon, hogy azt merték róla feltételezni, hogy Jackbe szerelmes.

Amilyen impozánsan lezuhantak egy vízesésen, hogy elvesszenek, és rátaláljanak egy helyre, amire nem lehet, különben mindenki tudná, hogy hol van (bírom ezeket a csavaros szellemes bölcselkedéseket, amikből nem keveset hallhatunk) ugyanilyen bravúrosan, fejetetejére állítják a hajót, hogy visszajussanak a világukba. Tény és való, nagyon mutatós lett. Várják őket Sao Feng, és a Kelet Indiai Társaság, akikkel mint kiderül, Will volt szíves szövetkezni annak fejében, hogy megkapja a Bolygó Hollandit, hogy kiszabadíthassa apját, a tájolóért és Jackért cserébe. Akik nem mellesleg, már így is hatalmon vannak, mert náluk van Jones szíve, az meg úgy táncol, ahogy fütyülnek neki, így övék lett a Karib térség.
Ha már itt tartunk, ha még nem lettek volna kellően világosak a számunkra megtudjuk, hogy Tia Dalma Davi Jones nagy szerelme, aki úgy lett ilyen tengeri herkentyű, hogy nem végezte a dolgát, ami nem más volt, mint átvinni a holtakat a túlvilágra. Szíve maga a hatalom. Mit is jelent ez? Halhatatlanságot, örök életet a tengeren. Mi hát Jack új álma? Örökké kapitánynak lenni és a tengert járni, rumot vedelni meg kalózkodni.
Ezért fog szövetkezni legközelebb ő a Kelet Indiai Társasággal. Elvezeti őket a Roncsöbölbe, ahol minden kalóz egy helyen lesz és lecsaphatnak rájuk, cserébe megkapja Jack a Bolygó Hollandit, ha már mindig arról alkudoznak, kié legyen. Sao Fenget elengedik, hogy ő is a tanácsra mehessen és magával viszi Elizabethet annak reményében, hogy ő Calypso, és átveri Willt, akivel szintén szövetkeztek, hogy megkapja a Fekete Gyöngyöt. Mindig mindenki szövetkezik mindenkivel, ez az egyik legjobb, hogy az ember könnyen elveszíthetia fonalat, ki kivel van, és egyáltalán mit akar és már semmi sem szent, mert kalóz, kalózt is elárul, ha kell.


De ki is az a Calypso? A tenger végtelen hatalmú istennője, aki egykor a vizek fölött uralkodott. De nagyonnagyonnagyon régen a 9 kalóz bezárta őt egy testbe, hogy övék lehessen a tenger, mindenféle női szeszélymentesen. Most el akarják engedni, hogy kisegítse őket a bajból és remélhetőleg elmossa a föld színéről Beckettéket, akik jó úton járnak, hogy felszámolják a kalózkodást. Közben Sao Feng meghal és Elizabethet nevezi ki kapitánynak, aki a Bolygó Hollandin köt ki, ahol Norrington lett az úr Jones felett, így lesz lehetősége jóvátenni régi bűneit és szentimentális okokból megszökteti Elizabethet. Willnek addig is lesz esélye újra a K.I.T.-vel és Jonessal tárgyalni a legújabb feltételekről, hogyan jussanak el a kalózgyűlésre és kapja meg mindenki, amit akar.

Találka a Roncsöbölben, kalóztanács, kalózkirály választás, melynek győztese Elizabeth lesz, aki a harcra szavaz, de meghiúsul, mikor meglátják az ellenség létszámfölényét, ezért Jack tárgyalást fog javasolni. Nagyon westernes cowboyos jelentben lehet részünk, amikor egy falatka szigeten találkozik Will, Beckett és a vödörben álló Jones az Elizabeth, Barbossa, Jack hármassal. Mindenki számára világos lesz, hogy mindegyikőjük közül a legnagyobb játékos Jack, aki aztán tényleg mindenkinél alaposan bebiztosította magát és az arcokból ítélve végre mindenkinek leesik, ki, hogyan kavarta meg a rántást, hogy eljussanak ide, és jól alakuljanak a dolgok. Jacket kicserélik Willre. Előbbi oda jut, ahova mindig is akart, a Bolygó Hollandira, ahol megint többedmagával megbeszélheti, mitévő legyen. Egyszerűen fantasztikus, amikor eszmecserét vált különböző énjeivel, és az egyik még az agyát is elveszíti. Az utóbbi személy a Fekete Gyöngyön köt ki, és tanúja lesz Calypso vagyis Tia Dalmából elengedésének, hogy aztán a csatánál vihart, sötétséget, és egy hatalmas örvényt alkosson, hogy elnyelhesse Jonest.


Szétvetett az ideg, mikor a harmadikra részre, a frissen megtalált hangján tart Elizabeth lelkesítő beszédet a kalózoknak, a halálról, a dicsőségről, meg a harcról. Az ártatlan szende szűz kislányból, megátalkodott kis kalóznő lett, aki továbbra is ossza észt, dirigál, és eljátszhatja az amazont. Utálom. Viszont tényleg egy igazi légi-vízi parádét láthatunk ahogy a viharban, az örvényhez közel ágyúzzák egymást a hajók, majd összekapaszkodva forognak és a legénység tagjai igyekeznek lehentelni egymást. Nagyon sötét, háborús, világvége feelinges harcot csináltak a készítők. Tengeri szörnyecskék versus rettenhetetlen kalózok. Jack a szívet hajkurássza, Barbossa a csata kellős közepén, összeadja Willt meg Elizabethet. Gondolom ez vicc akart lenni, nekem inkább gyomorfordító limonádé lett, de Barbossa stílusos összeadása megmentette a végső elnyáladzástól a jelenetet. Kedves ünneplők, kik azért gyűltünk ma egybe, hogy… két félbe véglak te szerencsétlen.
A sztori vége nem más, mint hogy a sors úgy hozta, hogy Jones leszúrta Willt. Akiről annyit érdemes még megjegyezni, hogy erre a részre végre a sarkára állt, tökös gyerek lett és nem hagyta, hogy tovább szórakozzanak vele. Ehelyett ő kezdett el mindenkit átverni a palánkon. Jack lemond az örök kapitányságról, segít Willnek átdöfi a szívet, így ő lesz a Bolygó Hollandi kapitánya, ezáltal teljesül a vágya, megmentette apját. Az ő segítségével sikerül a Fekete Gyöngynek leszámolnia a K.I.T, flottájával, ahol magasztos halált halhat Beckett. Csakhogy Will elvesztette a szerelmét, akivel még egy utolsó röpke délutánt tölt el a parton, hogy az után tíz év múlva találkozzanak legközelebb, és mily meglepő, ha azt mondom, született egy kislányuk.


Mi lett Jackkel? Barbossa lelépett a hajójával, de ő meg elcsaklizta a csodás térképet, ami a legújabb kalandja felé repíti egy csónakban, az Élet vízéhez, ami enged arra következtetni, hogy… jön a negyedik rész.

Összegzés

Mint mondottam ez a rész lett véleményem szerint a legütősebb és legborzongatóbb. Felemelő vége a fél szerelmi beteljesülésnek, a gonosz halálának, Jack meghiúsult álmainak. De a történet folytatódik, mert kalóznak lenni oly jó…
Alapvetően meg vagyok elégedve a színészekkel. Barbossa szerepében Geoffrey Rush mindig is jól játszotta a gonosz, rátarti kalózt. Johnny fenomenálisan alakította mindvégig Sparrowt, hibátlan a munkássága. Keirára nem tudok jót mondani, miután állandóan idegesített.  


Történelmi áttekintés

·         Valóban elterjedt kalózkodás a XVII-XVIII. században a Karib térségben és nem kevés hírhedt kalóz élt.
·         A Fekete Gyöngy sajnos nem létezett.
·         Tortuga létezik. Haiti északi partjainál fekszik.
·         Jack Sparrow sajnos nem létezett.
·         A Bolygó Hollandi elvileg létezett, legalábbis van egy XVII. századi tengerészlegenda, miszerint egy hajó arra ítéltetett, hogy az utolsó ítélet napjáig hajózzon a világ tengerein. Természetesen néha látták is a hajót felbukkanni…

·         Calypso/ Kalüpszó egy nimfa a görög mitológiában, a tenger istennője.

A szerzetes (2011) - Na mennyire taksálod a lelkedet?


Nem egy akció dús, pörgős, látványokkal vagy poénokkal teli film, viszont nagyon is sokat mondó. A sztorija kicsit egyszerű, de mégis okozhat némi fejtörést, jó a csattanó a végén és persze nem kevés szellemi értéket vonultat fel. Dominik Moll filmje a hitről, az Ördögről, a lélekről a szerelemről…

A XVII. századi Spanyolországban járunk. Egy Madridhoz közeli szerzetesrend ajtajánál ott hagynak egy csecsemőt. Ő lesz a mini csoda és szerzetesként nevelik fel. A híres Ambrosio testvér (Vincent Cassel), a csoda prédikátor, akinek szentbeszédeitől mindenkinek fel áll a szőr a hátán, de minimum nyomban megtérül és aki úgy gyóntat, hogy közben üdvözül az ember. Természetesen abban a hitben él, hogy ő egy valódi szent, hite megrendíthetetlen, halálosan tiszta és erkölcsös, erényes, tisztességes és megingathatatlan mindebben. Mindezt pedig mintha egyenesen Vincent Casselre öntötték volna, annyira tökéletesen illeszkedik ebbe a szentember szerepbe. Számomra ez volt az első olyan filmje, ahol nem idegesített. Megszoktam, hogy a legtöbb filmben ő a helyi macsó, a menőmanó, az istenkirály, a nők bálványa, a szexisten meg mit tudom én még mi. Biztos ezért sikerült neki olyan jól a hibátlan szerzetes alakítása is.


A kezdés eleve kissé szürreális. Fehér, natúr, letisztult, ördög szobrok, gonosz vízköpők, baljóslatú váltakozó vágóképek. Nem kevés utalás… majd egy érdekes beszélgetés egy igencsak bűnös lélekkel. „Az Ördögnek annyi a hatalma felettünk, mint amennyi tmi adunk neki.”- szólott bölcsen Ambrosio. Az egyik zsúfolt prédikáció alkalmával kitűnik egy fiatal üde szépség a tömegből, aki elájul a nagy megtisztulástól, de egy fiatal lovag a segítségére siet. Hopp, máris kibontakozott egy szerelmi szál. Ezután, kolostorba egy Hannibal Lecter maszkját is megirigylő fiatal novícius érkezik, Valerio (Déborah Francois), aki csodával határos módon kigyógyítja migrénjéből Ambrosiot. Nemsokára ki is derül, hogy ez egy álarcba csomagolt nő, aki így akart közel kerülni a sztár testvérhez. Az persze elhajtja, de a különös légkört bocsátó, misztikus nő elintézi, hogy valami kifejezetten randa élőlény megszúrja Ambrosio kezét, kinek ettől veszélyben lesz az élete. Szerintem nagyon mókás, hogy éppen haldoklik, a testvérek bőszen imádkoznak, miközben imádott prédikátorukat megerőszakolja egy nőszemély. Persze emberünk felgyógyul, felkeresi a nőt, aki helyette haldoklik, amiért kiszívta a mérget a sebéből. Elkíséri a temetőbe, ahol igencsak sejteni lehet, hogy a lány valami démonnal cimborál, aki meggyógyítja. Itt megjelenik letolni a szerzetest egy apáca szellem, akivel előzőleg összetűzésbe keveredett. A fiatal apáca nem bírta maga mögött hagyni régi életét, és titokban szeretőt tartott, akitől ráadásul teherbe is esett. No úgy lett belőle szellem, hogy Ambrosio a gyóntatás során megtalálta az egyik szerelmes levelet, átadta az apácafőnöknek az meg cellába dugta és halálra éheztette.


Főszereplőnket eleinte kísérti egy álom. Az álma megvalósul, méghozzá abban a lányban, Antoniában (Joséphine Japy) ölt testet, aki eldobta magát a misén. Megkéri, hogy menjen el beteg anyjához. Elmegy, az meggyónja neki titkát és máris jobban lesz. A probléma az, hogy innentől kezdve Ambrosio nem bírja kiverni a lányt a fejéből. Valerionál keres vigaszt, aki meg elintézi, hogy megkaphassa a lányt. Viszont a köztük levő kapcsolat kiderül, és a testvér, aki beköpné őket, meglepő módon meghal. A vége tehát nem más, mint sikerül a lányt elválasztania a vőlegényétől Lorenzotól (Frédéric Naille), lehetőséget kap a maci bemenni a málnásba és jöhet a tragikus végkifejlet. Nem lőném le a fordulatos csattanókat, de a persze számíthatunk volt-szentfazekunk kiátkozására, aki legvégül felajánlja lelkét az Ördögnek.



Tiszta Bűn és Bűnhődés. Van egy magát nagyra tartott szerzetesünk, akinek meg kell buknia ahhoz, hogy rájöjjön, mennyire esendő és hogy egyáltalán nem tökéletes. Még ő is elcsábítható volt. Mentségére szolgálhat, hogy kidolgozott hadművelet volt a megszívatása, de csak sikerült. Ármány és szerelem. Számomra a poén persze az, hogy amilyen nagy hívőnek tartotta magát és tette tönkre mások életét, mint például oly erélyesen ítélkezett az apáca felett, aki miatta halt meg, a végére kiderül, hogy ő sem volt különb nála. Senkinél. A leginkább ítélkezők a legnagyobb csalók is és a leginkább eltántoríthatóak. Továbbá kapunk egy kis pszichoszomatikával kapcsolatos bemutatót, hogy a betegségeink okozója néha saját magunk vagyunk. A fránya titkok, és bűnöcskék, amik olykor nyomják a lelkecskénket, de ha kibeszéljük magunkból vagy valakitől feloldozást kapunk rájuk, máris kicsattanó formában kerülünk! A legjópofább húzás az maga az Ördög megjelenése, aki hogy leoltja Ambrosiot, visszadobva neki a labdát, aki nem tud majd mit kezdeni vele. Akad benne egy kevés mágia, mint például Valerio démoni tulajdonságai, amitől egy csipetnyi misztika is lesz a filmben a nagy vallási okfejtésekkel együtt. A film fogyasztható, egyszer mindenképpen érdemes megnézni ahhoz, hogy rádöbbenjünk, nem is rossz fej az Ördög, vagy inkább arra, hogy manapság már nem baj, ha valaki kicsit esendő… és enged a kísértésnek. Az semmiképpen se menjen papnak, csak csalódást okozna önmagának. 

2014. július 21., hétfő

A Karib tenger kalózai 2 – A Holtak szigete


Remek folytatása a Fekete Gyöngy átkának. Ez még jobb is lett, mint az első. Túl vagyunk az alapokon, megismertük a szereplőket, jöhet végre a középső réteg a krém, amiben új szálak, új szereplők érkeztek a szórakoztatásunkra. Még több eseményt, kalandot és rejtélyt kaptunk az íróktól Ted Elliottól és Terry Rossiotól no meg a rendezőtől Gore Verbinksitől, aki még az elsőnél is látványosabb résszel szolgált nekünk. Ami viszont még elevenebbé, beleélhetőbbé tette a folytatást, az a személyek jellemének kihegyezése. Most bújik ki minden szög a zsákból és teljesebb képet kapunk arról, milyen emberek is ezek a régi és friss kalózok…


Ott tartunk, hogy Elizabeth és Will összeházasodna, de letartóztatják őket, amiért segítettek Jacknek megszökni. Will elindul felkeresni Jacket, akitől a tájolóra van szüksége Lord Cutler Beckettnek (Tom Hollander), aki ezt az alkut ajánlotta a párocska szabadságáért. Elizabethet apja szökteti meg, aki ugyancsak Jacket akarja megtalálni. Viszont kedvenc kalózunkat megint csak saját céljai vezérlik, egy bizonyos kulcs és az, amihez való, de közben kerüli is annak a gazdáját, akivel annak idején alkut kötött, hogy megkapja a Fekete Gyöngyöt, ha tizenhárom év után a Bolygó Hollandin fog szolgálni. Nevezetesen Davi Jones-tól (Billy Nighy) menekül Jack a szárazföldekre, ahova nem követheti a rusnya tintahalfej, miután csak tízévente, egyszer léphet a partra. Így kerül Jack valami ismeretlen törzs kezére, akik meg akarják váltani a benne lévő istent a kényelmetlen testtől. Mi sem alkalmasabb erre, ha sültet vagy az egyik jópofa jelenet alapján, saslikot csinálnak belőle. Miután mégsem lett belőle isteni ebéd, van szíve Davi Joneshoz küldeni Willt maga helyett, de előtte még egy régi vudusámánexnője Tia Dalma (Naomi Harris) segítségét kéri, mivel bedöglöttek Jack antennái, és nem tudja pontosan mit akar, az előbb említett fenti csavar miatt. Itt tudjuk meg Davi Jones történetét. Szerelmes lett, szenvedett, kivágta a szívét és bezárta egy ládába.


A Bolygó Hollandin Will találkozik korallképű apjával, és persze miután lelécel a kulccsal, megesküszik, hogy kiszabadítja őt. Jack eközben megint legénységet toboroz Tortugán, de ezúttal titokban Davi Jonesnak, ismételten maga helyett és itt fut össze a lecsúszott és kisemmizett Norringtonnal, aki persze Jacket okolja sorsáért. Ugyancsak a szigeten botlik bele Elizabethbe, akit szintúgy felhasznál, mint vőlegényét és eljutnak arra a szigetre, ahol Jones szíve van elásva. Megérkezik a morcos Will, neki esik Jacknek, Norrgintonban féltékenységi roham támad, azért a régi sérelemért, amiért elhappolta Elizabethet, ezért ő meg a frissen érkezettre ránt kardot. Jack szimplán védekezik, úgyhogy végig vívják magukat a szigeten. Ennek a vége az lesz, hogy Norrington lelép a szívvel, Jack potyára zsarolja meg Jonest. Jöhet az esélytelen tengeri harc, mert Jones szörnyét, a krákent nem lehet csak úgy legyőzni, leszurkálni. Nem marad más hátra, fel kell robbantani a Fekete Gyöngyöt. Előtte fájdalmas búcsúcsókot vált Elizabeth Jackkel, aki odaláncolja az egyik árbochoz, hogy ők meg tudjanak menekülni. Will persze pont kiszúrja. Mármint a csókot. Jön a kráken, telibe tüsszögi repkedő sonkák kíséretében hátrahagyott vitéz kalózunkat, aki hősi halált halva merül el az imádott hajójával, a szörnnyel, a mélybe. A csipetcsapat mehet gyászolni Tia Dalmához, majd felmerül annak a lehetősége, hogy vissza lehet hozni Jacket a Világ Végéről. Megalapozva a következő részt, mindenki beleegyezik, megjelenik Barbossa kapitány és Norrington is átadja Jones szívét a Kelet India Társaságnak, ezáltal újra felemelkedhet a poraiból.


Jack Sparrow – A Gyáva Vitéz

Most, hogy meg van a hajója még mesésebb kincsre vágyva mindenkit belekever a személyes slamasztikájába, csak hogy megkaphassa, amit akar. Gátlástalanul, bárkit felhasznál. Azzal cukkolják, hogy gonosz és gyáva, és egyszer tehetne valami jót. A jó az volt, hogy feladta a menekülését és visszatért segíteni a Gyöngyre, de meg is szívta a jóságát. Johnny überelhetetlenül jól játszott, egyre poénosabb, egyre eredetibb, és egyre Jack Sparrowsabb. Teljesen beleéli magát a szerepbe, talán a valóságban is egy vérbeli kalóz. Kinézem belőle.


Elizabeth – A Hűtlen hisztis

Még mindig ki nem állhatom. Kölyökfiú fejével egyszer azt hirdeti, hogy hú de szerelmes Willbe és bármit megtenne érte, a következő szituban meg már Jackkel enyeleg. Tipikus két kapura játszós miközben Ő a jó és rossz kislány egyben. A valaha volt ártatlanság, de egy csepp bizsergető rosszasággal beoltott leányzó, aki oda van a hős szerelmes lovagot megtestesítő Willért. Közben ott van Jack, aki az izgalmas életet jelenti, a beléfecskendezett huncut kalandozót jelképezi, és ezek összessége csiklandozza minden bizonnyal a fantáziáját, hogy milyen lehet Jackkel, akibe látszólag egy kicsit csak-csak beleesik, ha már a végén nem lehet eldönteni, azért bánatos, mert meghalt az egyik szerelme, vagy azért, mert lelkiismeret furdalása van. Keira remekül játssza ezt a céltudatlan, döntésképtelent. De az újabb nyavalygásai, hisztije, mint például a szigeten, miközben a srácok kardoztak, hát ugyancsak felébresztette bennem a gyilkos ösztönöket.


Will –A Hős Lúzer

Na, hát ő lett ebben a részben a palimadár. Elindul ismételten megmenteni élete szerelmét, hogy aztán csőbe húzzák. Utána talál még egy ártatlant, most már apját is meg akarja menteni, végül csak úgy alakulnak az események, hogy mindenkit elveszít. Nem volt túl sok szerencséje a történet szempontjából, olyan figura, aki mindenbe belefogott és semmivel sem végzett.


Lenyűgöző Látványvilág

Nem okozott csalódást az, amit láttam. Ismét a mesés Karibi zöldellő, pálmafás szigetek és azúrkék tenger. Baromi félelmetesen, túlvilágian és misztikusan lett megcsinálva a Bolygó Hollandi, amihez egy rettenetes baljós és egyszerre magasztos orgona zene társul Hans Zimmer jóvoltából. Az elváltozott legénység, akik úgy festenek, mint a tenger gyümölcsei, félig cápa, meg tengeri sül, tintahal, kagyló és egyéb visszataszító, csúfondáros megjelenésük igazán hatásosra sikeredett. Egyedi, kissé szellemes és hangulatos, ha már egy mélyben elmerülő „kísértet” hajóról beszélünk. Ugyanilyen izgalmakban és látványorgiában lehet részünk, mikor falabdákból próbálnak megszökni Willék, vagy a szívért küzdve körbe balettozzák a szigetet, amit még egy száguldó kerékben is tudnak folytatni. Vicces, lehengerlő kameraállások mutatják a forgó labdaszerkezetből való menekülést, és a kerekes száguldozós, kardozós jeleneteket. Ezek önmagukban is kellően viccesek, de amit Jack a törzs elöli menekülésnél összehoz, ott egyenesen dőlni lehet a röhögéstől. Zseniális lett ez a rész is.

Walter Mitty titkos élete (2013) - Ha unod az álmodozást akkor élj!


Tegye fel a kezét az, akivel gyakran megesik, hogy elbambultál, átléptél a saját képzelt világodba és egyszer csak azon kapod magadat, hogy eltelt tizenöt perc? Vagy állítólag beszéltek hozzád, de ebből semmit sem észleltél? Netalántán meg kellett paskolni a pofidat, hogy visszazuhanj a „mozizásból”? Ha veled IS megesett már, vagy akár majdnem mindennap elvonulsz a te kis álombéli valóságodba, akkor egy felől hadd gratuláljak neked, mert akkor biztos fantáziadús ember, illetve ajánlom a Ben Stiller által rendezett, Ben Stiller főszereplésével készült filmet, mert tutira érezni fogod, hogy végre megértenek.


Walter tipikusan az a hétköznapi szürke egér, aki csak dolgozni jár, mint negatívkezelő, eredménytelenül társkeresőzik és nincs más élete. Ellenben a fejében egy hős, egy szupermanus, aki hihetetlenül izgalmas élettel rendelkezik. Elképesztően fantáziadús, hatalmas álmodozó, de természetesen a valóságban mindebből semmit nem mer megélni. Egészen addig, míg a magazin fő fotóriportere Sean O’Conell (Sean Penn) el nem küldi az utolsó képtekercset, amin rajta a magazin utolsó megjelenő számának a kvintesszenciája, a 25-ös kép, ami tökéletes és méltó befejezése a csődbe ment magazinnak. Még ajándékot is küld Walternek, aki igazán megérti munkáját, a fényképészet lényegét. Csakhogy a 25-ös kocka nincs meg, amit erősen követel az új főnökség. Megkonzultálja a dolgot szíve hölgyével, akit a társkeresőn próbált meg felszedni, de kénytelen lesz személyesen megtennie, ha már úgyis kollégák. Cheryl (Kristen Wiig) összerakni a kirakóst, a többi megküldött kép segítségével megtudni, vajon hol lehet Sean… ugyanis Mitty az reméli, hogy nincs messze, mert arra gyanakszik, nem küldte el a képet. Ám a szóban forgó személy Grönlandon van. Megkezdődik az események sorozata. Az ajándék társa Sean üzenetével és Cheryl is azt javasolják, itt az ideje élnie, legyen bátor és kreatív. Mitty végre felébred, elrepül Grönlandra, ahol egy részeg pilóta tovább viszi egy hajóra, de félresikerül az ugrás és egy cápával kell megküzdenie. Utána ott van, ahol lennie kell, a hajón, amire a nyomok vezették, és ami elviszi Izlandra, ahonnan meg majd a kitörő vulkán elől kell menekülnie miközben a társkereső cégtől a koordinátor folyamatosan hívogatja, hogy fel kellene turbóznia a profilját, hogy nagyobb látogatottsága legyen és persze ezektől a sztoriktól egyből meg is szalad Walter szekere. Mindezt már nem képzeli, végre összeszedte magát, mert változtatni és ennek jutalma a csodálatos a kalandok. Végül Seannek nyoma vész, letörten megy haza, kidobja a tárcáját, mert csalódott benne, a világban, még Cherlyben is, aki látszólag visszament a volt férjéhez. Aztán a drága anyukája segít neki az utolsó nyom összetételében, így újra felkerekedik Afganisztánba, tortával lekeni a hadurakat, és a Himalája fél csúcsán megleli Seant munkaközben, amint egy hópárducot készül lefotózni. Itt el is hangzik egy gyönyörű mondat arról, mit jelent megélni valamit. Nem a kép a fontos, ha tetszik a látvány, akkor inkább gyönyörködöm. Nem hagyom, hogy a kép elvonja a figyelmemet. Átadom magam. A nem gyönyörű mondat pedig az a rossz hír, hogy a 25-ös kép a tárcában volt, poénnak szánva. Szívás, lehet hazamenni, ráadásul a munkahelyéről is kirúgják a leépítések miatt. De a mama, Edna Mitty (Shirley MacLaine) megmenti Walter lelkét, a szemetesből kivett pénztárcából előkerül a kép, amit leközölhet a magazin. Na vajon mi volt a képen? Nézd meg a filmet és megtudod!



Egy elejétől a végéig nézhetős, izgalmas, szórakoztató, gyönyörködtető és elgondolkodtató film ez. Kifejezetten jól áll Ben Stillernek a komolyabb film és így sokkal megnyerőbb, amint általában azok, amikben egy szerencsétlen félnótás, flúgost játszik. Vannak komoly szellemi értékei a filmnek, példának okáért, amit idéztem, de önmagában az egész alkotás mondanivalója az, hogy merj élni, változtatni, légy bátor és kreatív és akkor nem csak képzelni, hanem megélni is fogod az álmaidat.

2014. július 18., péntek

A Karib tenger kalózai – A Fekete Gyöngy átka


Kasszasiker. Végre új és egyedi filmsorozat első része A Fekete Gyöngy átka, melynek középpontjában, már a címből is gyaníthatóan a Karib tenger és a kalózok állnak.  Számomra egy egészen új világ nyílt meg ezzel a filmmel. Vannak már űrbéli klónjaink és szuper jedijeink, meg egy párhuzamos világban élő csodapalánták, akik varázslóképzőre járnak, illetve gyűrűk szerelmesei, és most már megszülettek a Karib tenger kalózai is. A Gore Verbinski által teremtett történelmi fantasy világ hihetetlen poénokba mártva teljes mértékig megnyerte a nézők szívét és egy új kultusz filmet alkotott. Kaland, tenger, szenvedély, románc, rum, izgalom vár bennünket.


A sztory

Hajótörés színhelyén találnak egy kisfiút, aki sokat sejtetően kalóz, de egy kislány megmenti őt azzal, hogy ellopja tőle a kalózmedált, ami bizonyíthatná a fiú kilétét. Egy szemvillanás alatt felnőnek a gyerekek, Port Royalban járunk és a talált fiúból egy mesterien kardforgató kovács lesz, a kormányzó lányból meg egy eladósorban lévő hölgy. Persze szemezgetnek egymással a fiatalok, és amíg Elizabeth (Keira Knightly) James Norrington házasodási szándékaitól vagy éppen a spanyolcsizma felsőtestre kitalált fűzőváltozatától szenved, belezuhan a tengerbe, ahonnan a frissen városba érkezett kalóz kapitány, Jack Sparrow (Johnny Depp) menti ki. Aki Will (Orlando Bloom) segítségével dutyiba kerül, ahonnan végül csak az segíti megszökni, aki odajutatta, miután Elizabethet elrabolta a Fekete Gyöngy legénysége abban a hiszemben, hogy ő Bocskor Bill, azaz William Turner gyermeke, aki feloldhatja őket az átok alól.


Miféle átok? Azték arany, átkozott vérdíj, mesés kincs, zombivá válás a holdfényben, hulla- és csontparádé éjszaka a fedélzeten, és egy kiállhatatlan visító élőhalott majom. Üdv Barbossa kapitánynál, aki vad kompániájával a Holtak Szigetére tart feloldani az átkot. Jack és Will fortélyosan megfújnak egy hajót, megállnak Tortugán, a kalózok dévaj szigetén embereket szerezni, és Barbossáék nyomába erednek. Ott pedig nagy a meglepettség, mikor nem válik be Elizabeth vére, akit megment a hősszerelmes Will magára hagyva Jacket. Őt se kell félteni, könnyen feltalálja magát, és majd most Barbossáékkal fog szövetkezni. Alga. Alalelelu. Alakulat. Alkaltaluk. Na szóval Alku. Addigra már a két szerelmes pár megszökött vissza a Rettenthetetlenre, hogy Will szembesüljön kalóz múltjával és vére milyenségével, aztán megküzdenek a Fekete Gyönggyel, ahol alulmaradnak. Jack és Elizabeth egy ásónyomnyi szigeten köt ki, ahonnan Norrington (Jack Davenport) kanalazza fel őket, így kalózkapitányunk ismét lepaktálhat valakivel. Vissza a Holtak szigetére, ahol Jack dupla köpönyeget fordít és Barbossának ajánlja fel szolgálatait. Willt nem ölik meg, a sétáló holtak háborút folytatnak, és látszólag az örökkévalóságig járnak haláltáncot is a kapitányok. A végére persze minden elrendeződik, feloldják az átkot, az élőholt sereg meghal és Barbossa is. Jack visszakapja imádott Gyöngyét, és a szerelmesek is végre boldogak lehetnek. Tiszta happy and.


Jack Sparrow

Új jelenség tűnt fel a filmes életben, a fantasy világban, méghozzá Jack Sparrow. Első látásra egy idióta, tehetségtelen, örökösen részeg és delíriumos kalóz. De mindig bebizonyosodik, hogy mekkora egy ász, és hogy méltán híres lehet, nem mindennapi észjárására, ravaszságára, ötletességére. Ahogy ő mondaná, milyen meglepő, hogy a zseni és őrült időként egy személyben testesül. Illetve van az a különös tehetsége, hogy mindig a győztes oldalra áll, ami nála majdnem félóránként változik, kit ítél annak, így igencsak szeszélyes módon pártolt a különböző felekhez. Hiszen mi mozgatja őt? Nem az, hogy többieknek segítsen, hanem csak és kizárólag saját magán. Márpedig nem más a célja, mint a Fekete Gyöngy. Johhny Depp beteg jól játssza el ezt az embert, a lányok félistene lett, nem csak a jól sikerült és hatásos jelmeze és sminkje miatt, hanem mert a vásznon a nőkkel finoman, nyájas modorral, érzékien, selymes hangon és elbűvölően bánik. Mint gondolom maga Johnny is az életben, így sokat sejtetően nem véletlenül állt neki testre ennyire ez a szerep. Viszont mindenki mást is megörvendeztethet kivételes humorával és szerencsétlenkedéseivel, mint profi, vagy csak sok szerencsével rendelkező szökései, amiket még Tarzan is megirigyelhetne.


A színészek

Ami a többi színészt illeti. Keira Kngihtly kitűnően játssza a finom kisasszonyt, viszont halálosan idegesít a vinnyogása, a jajveszékelése, a hisztijei, az úristen-mentsenek-meg-a-csúnya-gomosz-kalózoktól. Gondolom, éppen ezekért tartják annyira jó színésznőnek, de nekem a szőr is égnek áll tőle a hátamon. Különösen akkor, mikor nemes létére, milyen sok fogalma van a hajókról meg a tengeri csapásokról, és neki áll a fedélzeten okoskodni, hogyan harcoljanak. Orlanado Bloom meg a szerelmes idióta, aki eljátssza a hős lovagot, megmentheti élete szerelmét, és olyan szavakat adnak a szájába, amitől egy középkori dalnoknak is kifordul a gyomra. Nem is egy ilyen nyaminyami jelenet van, amitől erősen kellett szorítanom a hányóvödröt. Mondanom sem kell, a történet kulcsfigurája Jack, ő viszi az egész sztorit, de ahhoz, hogy a film tökéletes legyen, kellettek hozzá ezek a balfékek is.


Kivitelezés és zene


A látvány kifogástalan. A Karib térség, ahol forgattak, a gyönyörűen tiszta és égkék. Igaz, ha sok tengeri jelenetet valójában egy medencében vettek fel. A hajók és a kalózok maximálisan élethűek, és nagyon mulatságosan ábrázolták a néhai Tortugát is. Az élőholt legénység mutatósak, perfektesen zombisztikusak, mint a pompás harci jelentek, ahol kardozás közben eszmét cserélnek és szinte táncolnak. Főleg azokra a kivételesen jó Hans Zimmer zenékre, mert ugye megint a zenészek istencsászára komponálta a filmzenét, amik közül Jack Sparrow belépője lett a legjobb. Hatalmas zene, tele van élettel, vidámsággal, jó kedéllyel. Mert végül is miről szól ez a film? Élj a mának. Vedd el, ami kell, és soha ne add vissza. Mégse, ezzel kicsit óvatosan, de lényegében az üzenet, már ha van benne, akkor az lenne, élj, mulass, kalandozz, kalózkodj!

A Hobbit – Smaug Pusztasága - Aranysárkány és Tünde-törpszerelem



Mégmégmég… aki már túl van az első részen, és megnézte a másodikat, az már bizonyosan Hobbit szerelmes. Az hagyján, hogy a moziban a csípős chips lezsibbasztotta a kisagyamat, de a fokozott történések, a még több extra izgalom olyannyira tetőfokára hág ennek a résznek, hogy már attól borzong az ember. Ezúttal sem csalódtam, és a második rész, überelte az elsőt.


Ugye a történetünk ott folytatódik, hogy vadul vágtatnak hobbitkáink Erebor felé, és Azogtól jó távolra. Ebben segítségükre lesz egy drabális méretű, gyilkos medve is, aki valójában bőrváltó, de ahogy ő mondta, a törpöknél jobban utálja az orkokat, és átsegíti őket a Bakacsin erdőhöz. Itt viszont a mágikus, káprázatokkal teli erdő szúr ki velük, no meg a rémesen ocsmány, visszataszító pókok, akik csapdába csalják őket. De újdonsült bátor Bilbónk megmenti őket. Ismét feltűnik egy ismerős arc, a drága jó Legolas, aki visszafele fiatalodik, ha a Gyűrűk Urát nézzük, mint későbbi részek. Szegény. De a sminkes jó munkát végzett, és egészen kisimult arca van mindvégig Orlando Bloomnak, mint aki egyhetes botox kúrán vett részt. Vele tart a szépséges Tauriel (Evangeline Lilly) is, így együtt mészárolják le a pókokat, az az erdei tünde királyság dutyijába dugják a törpöket, ahol Sorin a halálosan unszimpatikus, orrát a csillagos égbe emelő Thranduil tündekirály (Lee Peace) képébe köphet, miután alkut ajánl nekik a szabadulásuk érdekében. Ám furfangos Bilbó ezt a szitut is megoldja varázsgyűrűje segítségével és egy nem kimondott szokványos módon, üres hordókban menekíti meg a barátait. Ezeken a képsorokon végig lehet röhögni és ámulni egyszerre, mit összeszerencsétlenkednek a hordókba kényszeredett törpök, és hogy a nyomukba szegődött Legolas (Orlando Bloom) milyen fürgeséggel és karcsúsággal repked közöttük és tapos a fejükön miután a legújabb ork banda utolérte őket, hogy befejezzék amit Azog elkezdett. Miután szemtanúi voltunk a gyors megmenekülésnek, egy Bard nevű fickó utaztatja át őket a távon a Tó-városba, ezúttal szardíniás hordókkal megrakva, hogy közelebb érhessenek céljukhoz, és ahol a budin keresztül felmászniuk a biztonságot jelentő Bard (Luke Evans) otthonába. De ég a lábuk alatt a talaj, mennének tovább, de félresikeredik a fegyverraktár kisrablása, ezért lebuknak, de a város üdvözölve fogadja őket egy régi jóslat szerint, miszerint a törpök visszaveszik jogos tulajdonukat és újra gazdag, virágzó város lesz Tó-városból, amit Sorin sűrűn bólogatva meg is ígér. Mindeközben Gandalf máshol vívja mágusi harcát, miután nem sok lehetőséget hagytak neki a főnökei, és nyomozása végén szembe kell néznie Azoggal és a titokzatos fekete mágussal, akiről persze kiderül, hogy nem más, mint a „sírjából” visszatért Sauron…


Végre megérkeznek Durin napján, a törp újesztendő első napja ez, amikor az ősz utolsó holdja és a Nap együtt látható az égen. Ott állnak a bejárat előtt, várva, hogy lemenjen a nap, és megvilágítsa a kulcslyukat, ami persze nem történik meg. Duzzogva és letörten trappolnak el a törpök, de Bilbó, akinek a legtöbb esze van, vagy csak imádja a rejtvényeket, tovább agyal kicsit a dolgon, és van ideje felfedezi, hogy azon a napon a holdfény lesz utolsó fény, így meg is találja a kulcslyukat. Na törpök gyorsan vissza, és emelt orcával lökdösik be Bilbót az ajtón, akinek elérkezett a főműsorszáma, mint betörő, és kénytelen szembenézni a terem mélységének szörnyetegével. Mi más történhetne, ha nem az, hogy amíg a Sorin hatalmát bizonyító árkenkövet keresi, sikeresen felébreszti a szundikáló Smaugot, aki akkora majdnem, mint maga a hegy. Ebben a kényes szituációban is segítségére van a gyűrű, egészen addig, amíg véletlenül le nem húzza és nincs más választása, mint hízelkedni és eldumcsiznia Smauggal, amíg rohadtul igyekszik magához venni az árkenkövet. Közben a Tó-városban is kialakul némi csetepaté, ahová megérkeznek az orkok meg Legolas is, aki tovább produkálhatja magát légies orkhenteléssel, és amíg a szerelme Tauriel megmenti a saját szerelmét, miután kialakult benne a törpszerelem Kíli (Aidan Turner) iránt, aki hátra maradt két másik társával, miután a szökésüknél kapott egy morgulnyilat a lábába.


Odakint Balin (Ken Stott) leoltja Sorint, hogy micsoda puhapöcs lett, amiért Bilbóra bízza a melót, amíg ő kint vár kényelmesen. Így a felhergelt Sorin kis bandájával Bilbó segítségére siet, hogy aztán együtt menekülhessenek Smaug elől. De a kétségbeesés, és hősködésre vágyó Sorin inkább úgy dönt, hogy üsse kavics, majd ők elteszik láb alul Smaugot. Többször meg is próbálnak kárt tenni benne több-kevesebb sikerrel, még egy kis aranyfürdővel is kényeztetik a fuxmániás aranyszerelmesét, miután a sárkányok buknak az aranyra és a drágakövekre. Csakhogy ez csak olaj volt a tűzre, és bosszúból Smaug úgy dönt, hogy kicsesz Sorinnékkal, és az aranysárkány elrepül a Tó-Városba, hogy megismételje a legutóbbi pusztítását. Az utolsó képünk pedig Bilbó kétségbeesett tekintete, hogy mit tettek…



Még mindig nem elfogultságból mondom, de nagyon jó. Az egymás követő dinamikus jelenetek, a sok akció folyamatos feszültségben tartja az embert, aki le sem veri menni a tekintetét a képernyőről, nehogy lemaradjon valamiről. Meseszépen és tökéletesen kidolgozott lett Erebor és Smaug is. A vele való harc különösen tetszik, a tűz és a megolvasztott arany, amit ráborítanak. De ilyen felemelő és látványos Gandalf küzdelme Sauronnal, a fény és a sötétség harca. A sok közeli kép, és a sárkány, a törpök szerinti teszi olyan élethűvé a harci jeleneteket, akárcsak Gandalfék esetén, ahol ugyancsak váltakoznak ezek a kameramozgások, és amitől egy az egyben azaz érzésünk támad, hogy jelen vagyunk a küzdelemnél. Ismétlem, a rendezése profi, ahogy azt Peter Jacksontól el is várjuk. 

Tajtékos napok – 2013


Már az első néhány percben kiderül, hogy egy rendkívül szokatlan, felettébb elvont, szürreálisnak mondható filmet alkotott Michel Gondry és Boris Vian az író. Az egész álomszerű, csupa káprázat és kitaláció. Bogárrá változott csengő, amit basebellütővel ütnek le, vagy rátaposnak, hogy elhallgasson. Egy saját mini palotával rendelkező embernek öltözött kis egér, támogatja és kíséri figyelemmel mások életét. Az angolnát a csapból kell beszerezni, a tévéből kiszól a szakács, a cipők morognak és harapnak és a városban felhő-ufóban is lehet utazni. Itt minden lehetséges és ennek a képzelet birodalmának a főszereplője két szerelmes pár.


A különc, kissé magának való életművész Colin (Romain Duris), akinek zongorája nem csak zenél, de különleges koktélokat is készít. Két jó barátja rábeszéli, hogy itt lenne az ideje annak, hogy végre társat találjon, és megállapodjon. Az egyik egy ügyvéd-könyvelő-agytornász egyben, de hobbi szakácsmester (Omar Sy), aki mozgó, forgó, táncoló ételkülönlegességeket készít a szintén életre kelt konyhában és nappaliban, míg a másik egy hétköznapi gyári munkás (Gad Elmaleh), akinek a hóbortja egy filózófus összes, minden formájában megjelent könyvét beszerezni, hogy aztán róla és tanításáiról prédáljon. Mihamarabb el is viszik Colint egy uszkár, mármint utólag kiderült jack russel születésnapjára, ahol összeismertetik Chloéval (Audrey Tautou) és akivel hosszú lábakon sandacsacsázni fognak, ami egy nagyon szépszerű tánc egy dadogó, kissé idegesítő jazzre emlékeztető zenére. De a pár azonnal megtalálja a közös nevezőt, és hamarosan már nagy lesz a szerelem, és egy korcsolyabeleset során még a házasságban is megállapodnak. Aztán irány az esküvő, amiért meg bob versenyezniük kell a másik szerelmes párral a „bigott bölcsész” Chickel és Alise-al (Aissa Maiga), mert a győztes kelhet egybe. Aztán nászútra indulnak az üveg limuzinban. Csakhogy a nászút alatt megbetegszik Chloé. Az állapota súlyosbodni kezd és a szakértő megállapítja, hogy lótuszvirág van a tüdejében, és virágterápián kell részt vennie, ahhoz, hogy meghaljon benne a gyom. A szerelmet mindeközben nem csak a betegség, de a pénz hiánya is elkezdte megmérgezni, és Colinnak dolgoznia kell, amit nehezen visel el, és amiben nem is lesz túl szerencsés. Eközben a környezetük, az otthon egy roncshalmazzá változik, el kell küldeniük a szakácsvarázslót Nicolast is, és szép lassan magukra maradnak a bánatban, betegségben, szegénységben. Aztán úgy fest Chloé kigyógyul a betegségéből, majd a másik tüdejében jelenik meg egy másik lótuszvirág. A helyzet a sorozatos kudarcok felé terelik őket, akárcsak barátaikat, mindez pedig odáig fajul, hogy Colin megcsalja feleségét Alissel, aki közben látszólag Chloénak is csapta kicsit szelet és akinek egyáltalán nincs rendbe a kapcsolata, többek között Chick megszállottsága miatt, ami már lassan az őrületbe kergeti. Colin új munkát kap, melynek keretében előre tájékoztatnia kell az embereket az őket érő tragédiákról, és így tudja meg, az őt érő közelgő veszteséget…



Ez a film nem csak az álmokat testesíti meg, hanem egy tömény szimbólumtár is egyben. Ilyen az, mikor a szereplőknek kérdésük van, mint például hol van Chick vagy hova vigye Chloét a randira, beírja a számítógépbe és a túloldalon az „ügyfélszolgálatosok” megmondják vagy tippet adnak. Mi emberek, nagyon szeretnénk, ha olykor ennyire megkönnyebbítené egy másik fél vagy egy gép az életünket, és megkímélne bennünket a döntéstől. Vagy ott van az álombéli zongora, ami koktélokat készít. De a nászútra indult szerelmespár üvegjárgányában is találhatóak gombok, amelynek segítségével napsugaras vagy szivárványos útjuk lehet. Akárcsak az ebédnél beállítható időjárás szabályzó. Mindez a vágyaink netovábbja, egy gombnyomásra megteremteni a tökéletes feltételeket egy nagyszerű alkalomhoz. Ott van még az agyunkra mászó csöngő telefonok és zörgő csengők, mint az idegesítő rovarok és szívünk szerint szétcsapkodnánk őket. De még az állás, ami szerint Colin bejelenti a közelgő kellemetlen eseményeinket, valahol az is a titkos vágyunk, hiszen olykor mennyivel egyszerűbb lenne előre felkészülni vagy szerencsésebb esetben elkerülni az érkező vészt. A tüdőben rejlő lótuszvirág természetesen egy daganat, és itt több síkon láthatjuk, mi történik ilyenkor az emberekkel, ha beüt a baj. Egyfelől megtartják a házasság szent kötelékét, hogy rosszban, betegségben, szegénységben is együtt maradnak és igyekeznek a végsőkig kitartani. Egy másik oldalról már viszont azt látjuk, hogy mit tesz a szegénység az emberekkel, felőrli a jó érzéseket, a szerelmet, a békét, a lelket és a testet egyaránt, hiszen megváltozik Colin, de még Nicolas is, aki nem kifejezetten a szegénységtől, de barátai miatti aggodalmában napról napra öregszik míg beleőszült. Harmadrészről a kétségbeesés, kilátástalanság, a rossz házasság egy harmadik félhez kergetheti az embert. Hogy valami szép is maradjon a végére, az egyik legszebb szimbolikus jelenet, az a friss házasok voltak, amikor kiléptek a templomból és szó szerint úsztak a boldogságban. A kicsi kulcsszereplőről se feledkezzünk meg, az egérről, aki mindent lát és hall, ami velünk történik, és aki teljesen máshogy látja a velünk történő eseményeket. Csak gratulálni lehet ennek a kis agyament, flúgos rendezőnek, aki a hétköznapi erényeket, problémákat és a szerelmet képes volt egy mese-szimbólumvilágba áttölteni, hogy ebből a perspektívából tekinthessük a mindennapjainkra és esetleg tanuljunk belőlük.